A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai szerdán ismertetett prognózisukban közölték: alapeseti várakozásuk továbbra is az, hogy az MNB hosszabb ideig a jelenlegi 2,10 százalékos szinten hagyja alapkamatát. A cég elemzői szerint ugyanakkor 40 százalék körülire nőtt annak a valószínűsége, hogy a magyar jegybank további kamatcsökkentéseket hajt végre.
A ház szerint az MNB kamatcsökkentési ciklusának felújítása - a vártnál alacsonyabb infláció és a magyar gazdaság növekedésének lassulása mellett - közvetlen reakció lehetne arra, ha az EKB szuverén kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési programba kezd, és ez 2015 első negyedévében forinterősödést okoz. Ugyanezt a potenciális eseményláncolatot más nagy londoni házak sem zárják ki.
Ezt mondja a Morgan Stanley
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a közép- és kelet-európai gazdaságok jövő évi kilátásairól összeállított átfogó prognózisukban közölték, hogy alapesetben nem várnak ugyan kamatcsökkentést az MNB részéről, de látnak erre esélyt, különösen abban az esetben, ha az EKB a deflációs veszély kivédésére mennyiségi enyhítési ciklusba kezd, amely árfolyamerősítő portfolió-beáramlást generálhat a közép- és kelet-európai piacokra.
Ezt mondja a Goldman Sachs
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének európai stratégiai csoportja 2015-re szóló előrejelzésében közölte: valószínűbbnek tartja, hogy az EKB 2015 első felében mennyiségi enyhítésbe kezd szuverén euróövezeti adósságeszközök felvásárlásával, mint azt, hogy nem. A ház stratégái szerint e program - ha valóban elkezdődik - az euróövezeti periféria hozamfelárainak érdemi konvergenciájához vezethet az irányadó német Bundhoz mérve. A GS szerint ebben az esetben a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség szuverén devizakötvényeire a befektetők az európeriféria szuverén adósságainak jó átcserélési alternatívájaként tekinthetnek.
Ez - a Goldman Sachs elemzőinek modellszámításai szerint - az európai felzárkózó térség hozamfelárainak átlagosan legalább 20 bázispontos, de Magyarország és Románia esetében valószínűleg ennél nagyobb csökkenését eredményezhetné.